Aggódó nagynénik, nagybácsik

Másik ragdozónk, az ázsiai vagy rövidkarmú vidra eredeti élõhelye Északnyugat-Indiától Délkelet-Kínáig húzódó, a hátsó indiai szigetvilágig lenyúló trópusi, szubtrópusi térség. Az ázsiai vidrák családi csoportokban élnek, amelyek 12 egyedbõl is állhatnak. Mellsõ mancsuk - amelyen alig észrevehetõ karom alakult csak ki - hihetetlen ügyes, finoman ki tudják tapogatni vele a vízfolyások iszapjában, vagy a kövek alatt rejtõzõ táplálékot: rákokat, kagylókat, csigákat. A megszerzett ennivalót is gyakran egyik mancsukkal magukhoz szorítva, három lábon „bicegve” viszik pl. a kölykeiknek. Mancsukkal összegyûjtött anyagokból építik tuskók, gyökerek alá rejtett fészküket. A kifutóba beadott alomanyagnak szánt szénán kívül, elõszeretettel használják föl a falfelületeket eltakaró dekorációs anyagokat is (pl. nád, sás), hamar szétszedve, szétrángatva az erõsnek tûnõ rögzítést is. Nincs kitüntetett párosodási idõszakuk, ez a csapatban lévõ nõstények tüzelésétõl függ.
Az Állatkert nagyon változatos berendezésû, tágas vidrakifutójában két nõstény és egy hím él. Az elsõ alom kölykei idén januárban jöttek a világra. Sajnos a téli rendkívüli melegben a család a külsõ kifutón készített fészket és ide költöztette át az egy napos kölyköket, akik a hírtelen jött fagyban elpusztultak. A másik nõstény május 25-én ellett két kölyköt, de a kiszámíthatatlan hõingások miatt - a biztonság kedvéért - a külsõ kifutóra nyíló ajtajukat lezártuk. Kb. 3 hetesek lehettek a kölykök, amikor megnyitottuk az ajtót és a család áttelepült a külsõre, ugyanannak a gyökérnek a járatait használva kuckóul, mint az elsõ esetben. A csupaszon és vakon született kicsik szeme kb. 4 hetes korukban nyílt ki de már ezt megelõzõen is kivitték õket a felnõttek a fészekbõl. Ekkor takarították ki a „lakást” ill. cserélték az alomanyagot. Ám az igazi megpróbáltatások csak ezzel vették kezdetüket: a kölyköket mind a három felnõtt vigyázza és neveli, látszólag teljes összevisszaságban. Pl. Lajos kihozza a kuckóból az egyik csemetét és rápakolja anyja, Gyöngyi hátára ahonnan Hajni, az egyelõre gyermektelen „nagynéni” leveszi a csöppséget és visszamenekíti a fészek biztonságába. Idõnként van látható célja is a kihozatalnak: vízbe taszítva úszni tanítják az ifjoncokat. A kicsik sivítva rúgkapálnak, míg a felnõttek vagy a partról, vagy a vízbõl szemlélik kölykeik technikáját. A szemkinyílás óta rendszeresen esznek szilárd táplálékot is. Nemcsak a kölykök, a felnõtt állatok is rendkívül játékosak, játékosságuk miatt Malajziában, Indiában régebben népszerû házikedvencek voltak. Mint a vidrák általában, az ázsiai vidrák is gyakorlatilag élõhelyük állapotát jelzõ indikátor-állatok: rendkívül érzékenyek környezetük szennyezettségére, zavarására.

 

Az ázsiai vidrák menüje (szintén idénytõl függõen változik) Hétfõ: tengeri rák és kagyló (ez a kedvencük); kedd: darált marhahús, tehéntúró, füstölt sajt, nyers és fõtt tojás, zöldségek (répa, uborka - ez utóbbit nagyon szeretik) és gyümölcs (cseresznye, alma, barack, szilva, meggy) valamint lágyeleség amit többek között búza- és árpamagból, korpából, apróra darabolt répából multivitaminnal kiegészítve kevernek össze; szerda: egér, patkány; csütörtök: tengeri rák és kagyló; péntek: darált marhahús, tehéntúró, füstölt sajt, nyers és fõtt tojás, zöldségek (répa, uborka) és gyümölcs valamint lágyeleség; szombat: egér, patkány; vasárnap: hal (a halakat õk fogják ki a patakjukból, tavukból).